Az interjú nem vizsga. Ön nem azért ül ott, hogy jól feleljen, hanem hogy elmondja, ami történt.
Hogyan adjunk interjút
Mit kérdezzünk meg az újságírótól, mielőtt igent mondunk, mit jelent a szerzői egyeztetés, és hogyan mondjuk el a saját történetünket úgy, hogy ráismerjünk.
A Closer szerkesztősége ·
A legtöbb ember életében egyszer, legfeljebb néhányszor kérik fel interjúra. Egy helyi lap a szomszédságban történt balesetről, egy rádió a munkájáról, egy magazin egy nehéz élethelyzetről. Az első reakció általában izgalom, a második bizonytalanság: mit szabad mondanom, és mi lesz belőle?
Ez az útmutató azoknak szól, akik most kerülnek először a kérdések túloldalára.
Mit kérdezzek, mielőtt igent mondok?
Hogy melyik lapnak vagy műsornak készül az anyag, mi az írás témája, és milyen hosszú lesz. Kérdezze meg azt is, kik szerepelnek még benne. Egy jó újságíró ezekre szívesen válaszol; ha kitér előlük, az már önmagában információ.
Kérhetem, hogy elolvassam megjelenés előtt?
Kérheti. Magyarországon bevett gyakorlat, hogy az interjúalany láthatja a saját szó szerinti idézeteit, de ez megállapodás kérdése, nem automatikus jog. Ezt még a beszélgetés előtt érdemes tisztázni, és jó, ha írásban is megmarad.
Mit jelent, ha valamit „háttérként” mondok?
Azt, hogy az újságíró felhasználhatja az információt, de nem idézheti önt név szerint. A „nem nyilvános” pedig azt, hogy egyáltalán nem használhatja. Ezeket mindig a mondat előtt kell jelezni, nem utána. Ha bizonytalan, inkább ne mondja ki.
Hogyan készüljek?
Gondolja végig azt a két-három dolgot, amit mindenképp el szeretne mondani. Nem kell betanulni, de jó, ha tudja, mi a lényeg. Ha konkrét adatokról lesz szó, legyen önnél jegyzet. És aludjon jól: a fáradt ember többet mond, mint szeretne.
Mi van, ha nem tudok egy kérdésre válaszolni?
Mondja ki, hogy nem tudja. Ez sokkal jobb, mint egy találgatás, amely később idézőjelek között jelenik meg. Azt is mondhatja, hogy erre utánanéz, és később visszatér rá.
Mi van, ha megbánom, amit mondtam?
Szóljon minél előbb. Megjelenés előtt egy tisztességes szerkesztőség általában meghallgatja, ha valaki pontosítani szeretne. Megjelenés után a helyreigazítás joga a tényállításokra vonatkozik, a véleményre nem.
A csend
A kezdő interjúalanyok gyakran érzik úgy, hogy minden szünetet ki kell tölteniük. Pedig egy jó interjúban a csend is válasz. Nem kell kitölteni. A tapasztalt kérdezők tudják, hogy a legőszintébb mondatok sokszor egy hosszú szünet után jönnek. Ha ön dönt úgy, hogy nem mond többet, az is rendben van.
Az interjú nem vizsga. Ön nem azért ül ott, hogy jól feleljen, hanem hogy elmondja, ami történt, a saját szavaival.