Mire lehet megoldás a bérunió?

Mi is az a bérunió és mire lehet megoldás? Erre keressük a választ.

A bérunióról

A bérunió egy olyan életre hívott kezdeményezés, melyet 8 keleti tagállamból, különböző pártok, magánszemély és szakszervezetek írtak alá. Az aláírók az alábbi országokból érkeztek: Lettország, Észtország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Románia, Bulgária és ahonnan a kezdeményezés indult Magyarország. A kezdeményezők célja, hogy 14 évvel az uniós csatlakozást követően rövid, illetve hosszú távon kiegyenlítődjenek a különbségek az Unió keleti és nyugati bérei között.

Többen azzal támadják a kezdeményezést, hogy az nem más, mint egy populista ígérgetés. A bérunió ötletét a kritikusok megvalósíthatatlan tartják, szerintük elképzelhetetlen, hogy a bérkülönbségek egyik napról a másikra eltűnjenek. Az aláírók ezzel szemben mindig elmondják, a bérunió lényege nem az, hogy egyik napról a másikra szüntesse meg a különbségeket, hiszen az gazdaságpolitikailag lehetetlen és szembemegy a közgazdasági szabályokkal is. A kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy az egymillió aláírás összegyűjtésével az Európai Bizottság napirendre tűzze a kérdést és az Uniós intézményrendszer kiemelt figyelmet fordítson a bérkülönbségek problematikájára.

Fotó: Béli Balázs, alfahir.hu

Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a polgári kezdeményezés önmagában semmire nem kötelezi az uniót, mindössze kényszerítő ereje lehet – mondta el augusztus 20-án az aláírásgyűjtés megkezdésének napján Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője.

Fotó: atv.hu

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a bérunió ötlete érdekes gondolatkísérlet, de megvalósításának célul kitűzése lehetetlen feladat elé állítaná az EU hivatalait. Elmondta továbbá, hogy több tízezer különböző állás bérezését kellene egységesíteni, ám már a munkakörök meghatározása, valamint a hatékonyság kérdése is igen bonyolult, mivel nincsenek egységes sztenderdek. Nagy előrelépés lenne ugyanakkor, ha a közösségi jog rögzítené, hogy a mindenkori minimálbér összegének meg kell haladnia a létminimumot.

Nézzük meg, melyek azok a kérdések, amelyek felmerülnek a bérunió, mint fogalom kapcsán! Ha csak hazánkat nézzük, mindössze 600 km-en belül is hatalmas bérkülönbségek jöttek lére az elmúlt évtizedekben. Mit látunk ma? Az országban a rendszerváltást követően egy nyugati-keleti, illetve egy északi-déli tengely mentén alakult ki a bérekben érezhető differencia. Ha csak a kkv szektort nézzük, komoly különbségeket találunk a fizetések terén. Gondoljunk csak bele, mennyit keres egy autószerelő Szentgotthárdon és ugyanezért a munkáért mennyit kaphat Kisvárdán? Vagy milyen bérért kénytelen dolgozni egy komlói és mennyiért egy budapesti pék? Első körben a kelet-európai államok kormányainak az országaikon belüli bérkülönbségeket kellene rendezniük. A másik – az európai béruniót hátráltató tényező – a kelet-európai államok gazdasági infrastrukturális helyzete, illetve a termelékenység mutatószámai. Jelenleg az Unió keleti és nyugati tagállamai gazdaságának szerkezete között hatalmas különbségeket vélhetünk felfedezni, a termelékenység pedig az Unió keleti felén messze elmarad a nyugatitól. Ezek azok a tényezők, melyek a zivataros történelmi évtizedeknek, évszázadoknak is köszönhetőek, amelyek leginkább hátráltatják a bérfelzárkóztatást.

Az aláírók beismerik, hogy a fent említett problémák valóban fennállnak. Kezdeményezésüket azért indították útjára, hogy az Európai Unió egyenlő feltételeket biztosítson a közösség tagjai számára.

Jelenleg a keleti államokat leginkább sújtó probléma, a gazdaság jelenlegi állapota mellett, az agyelszívás és a szakképzett munkaerő kivándorlása. Magyarországon is tapasztaljuk, hogy jelentős számban hagyják el az országot a szakképzet munkavállalók, akik itthoni jövedelmük sokszorosát keresik meg Nyugat-Európában. A napokban Emanuel Macron pont azt tette szóvá, hogy sok nyugat-európai megbízást, közép-kelet-európai munkásokkal végeztetnek el, akik sokkal olcsóbbak nyugati kollégáiknál, és az adott munka elvégzése után hazamennek származási országukba. Természetesen Macron nem a kelet-európai munkásokért aggódott, hanem azokért a nyugat-európaiakért, jelen esetben franciákért, akiknek a helyére és munkájukra érkeznek keleti kollégáik. A bérunió itt megoldást jelenthet, hiszen a keleti bérek felzárkózásával a nyugati dolgozók is nagyon létbiztonságban érezhetik magukat és a keleti munkavállalók is kisebb számban hagynák el hazájukat a jobb fizetés reményében.

Ha csak visszaemlékezünk az elmúlt évek történéseire, a bérkülönbségek problematikája volt az egyik kiváltó oka a Brexitnek is, hiszen több százezer kelet-európai munkás megjelenésével komoly szociális feszültség alakult ki a szigetországban. Azonban a kelet-európai munkások nyugatra történő kivándorlása nemcsak a nyugati államokban generálnak szociális feszültséget, hanem az anyaországban is komoly demográfiai problémákat okozhatnak. Európa társadalma folyamatosan öregszik, nincs ez másként a keleti tagállamokban. Egy egyre öregedő és fiataljait elveszítő társadalom a következő évtizedekben nem lesz képes fenntartani a szociális hálóját és katasztrofális problémák alakulnak ki a nyugdíjrendszerében.

Az aláírásgyűjtés augusztus 20-án indult útjára. Az aláírásokat idehaza a Jobbik gyűjti. A többi párt egyelőre nem állt be a kezdeményezés mögé. Az aláírásokat papír alapon és interneten is meg lehet tenni. Az 1.000.000 aláírás minden bizonnyal össze fog gyűlni, azonban hogy a kezdeményezés milyen eredményeket ér el az már a jövő zenéje.

2017.08.29.
SZERZŐK
Top